Bejelentkezés Hírlevél

dr. Bodnár Lilla cikkei

dr. Bodnár Lilla  |  2015. január 28. Cégvilág

A munkavégzésre irányuló jogviszonyok elhatárolása

A munkavégzés alapjául szolgáló szerződés típusát a felek szabadon választhatják meg. A törvény csupán azt a korlátot állítja fel, hogy a színlelt megállapodás semmis, ha pedig más megállapodást leplez, azt a leplezett megállapodás alapján kell megítélni. Munkát nemcsak a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban Mt.) hatálya alá tartozó munkaviszonyban lehet végezni, hanem a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény  (a továbbiakban Ptk.) hatálya alá tartozó megbízási- és vállalkozási szerződés alapján is. Cikkünkben a munkaviszony, a vállalkozási és a megbízási jogviszony jellemzőit ismertetjük.

dr. Bodnár Lilla  |  2015. január 28. Cégvilág

Színlelt szerződés a bíróság gyakorlatában

A munkavégzés alapjául szolgáló szerződés típusát a felek szabadon választhatják meg. A törvény csupán azt a korlátot állítja fel, hogy a színlelt megállapodás semmis, ha pedig más megállapodást leplez, azt a leplezett megállapodás alapján kell megítélni. A gyakorlatban az jelenti a problémát, ha a megbízási vagy vállalkozási szerződés valójában munkaviszonyt leplez.

dr. Bodnár Lilla  |  2014. augusztus 26. Szakma

A szándékos és gondatlan károkozás elhatárolása

A bíróságnak, abban az esetben, ha megállapítja, hogy a munkavállaló magatartása felróható, azaz nem úgy jár el, ahogyan az az adott helyzetben elvárható lett volna, vizsgálnia kell azt is, hogy a károkozás szándékos volt-e vagy gondatlan. A kártérítés mértékének megállapításakor annak van jelentősége, hogy a munkavállaló károkozása szándékos volt-e vagy gondatlan. Hogy mi minősül szándékos károkozásnak a bíróság szerint és mely magatartásokat értékeli gondatlan károkozásnak bírósági eseteken mutatom be.

dr. Bodnár Lilla  |  2014. június 27. Szakma

Szándékos vagy gondatlan volt a károkozás?

Mind a munkáltatók, mind a munkavállalók gyakran kérdezik azt tőlem – mint gyakorló munkajogi ügyvédtől – hogy milyen összegű kártérítést követelhető a munkavállalótól. A bíróságnak, abban az esetben, ha megállapítja, hogy a munkavállaló magatartása felróható, azaz nem úgy jár el, ahogyan az az adott helyzetben elvárható lett volna, vizsgálnia kell azt is, hogy a károkozás szándékos volt-e vagy gondatlan. A kártérítés mértékének megállapításakor annak van jelentősége, hogy a munkavállaló károkozása szándékos volt-e vagy gondatlan. Hogy mi minősül szándékos károkozásnak a bíróság szerint és mely magatartásokat értékeli gondatlan károkozásnak bírósági eseteken mutatom be.

dr. Bodnár Lilla  |  2014. június 21. Cégvilág

Kártérítés: szándékosság vagy gondatlanság?

Mind a munkáltatók, mind a munkavállalók gyakran kérdezik azt tőlem – mint gyakorló munkajogi ügyvédtől – hogy milyen összegű kártérítést követelhető a munkavállalótól. A bíróságnak, abban az esetben, ha megállapítja, hogy a munkavállaló magatartása felróható, azaz nem úgy jár el, ahogyan az az adott helyzetben elvárható lett volna, vizsgálnia kell azt is, hogy a károkozás szándékos volt-e vagy gondatlan. A kártérítés mértékének megállapításakor annak van jelentősége, hogy a munkavállaló károkozása szándékos volt-e vagy gondatlan. Hogy mi minősül szándékos károkozásnak a bíróság szerint és mely magatartásokat értékeli gondatlan károkozásnak bírósági eseteken mutatom be.

Dr. Bodnár Lilla  |  2014. május 21. Cégvilág

Vétkesség nélkül is felelős a munkáltató

A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárát. A munkáltatói kártérítési felelősség főszabály szerint alapvetően vétkességre tekintet nélküli (objektív), azaz a munkáltató felelőssége vétkességtől, illetve a vétkesség vizsgálatától függetlenül fennáll. Az Mt. a kimentési okokkal, a felelősség alól történő mentesüléssel kapcsolatban jelentős változásokat tartalmaz a korábbi munkajogi szabályozáshoz (1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről, amely 2012. július 1. előtt  volt hatályos) képest. A korábbi objektív felelősséget szűkíti az Mt., a szabályozást a polgári joghoz közelíti a jogalkotó, azzal, hogy a kimentési okokat jelentősen bővíti a hatályos Mt.-ben.

dr. Bodnár Lilla  |  2014. május 15. Cégvilág

A munkavállaló kártérítési felelőssége

A 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről (a továbbiakban Mt.)  a XIV. fejezetben rendezi a munkavállaló kártérítési felelősségét.  A munkavállaló kártérítési felelőssége címszó alatt a jogalkotó elkülöníti a felelősség általános szabályait, a megőrzési felelősséget, valamint a leltárhiányért való felelősséget. A munkavállaló felelőssége főszabály szerint felróhatósági alapú, szubjektív míg  a megőrzési felelősség és a leltárhiányért való felelősség szempontjából közömbös, hogy  a munkavállaló úgy járt-e el, ahogyan az az adott helyzetben elvárható, a felelősség objektív alapú.

dr. Bodnár Lilla  |  2013. október 29. Cégvilág

A hét kérdése: minőségi csere, mint a felmondás oka

Ha egy adott munkakörön belül minőségi cserét kívánunk végrehajtani (azaz a jelenlegi munkavállalónak felmondanánk és magasabb képesítésű munkavállalót vennénk fel), akkor mire kell különösen figyelni a felmondásban, annak indokolásában? A munkakör jellege önmagában nem indokolja egy magasabb (felsőfokú) végzettségű munkavállaló alkalmazását a jelenlegi középfokú végzettségű helyett, azonban a magasabb végzettségű és több nyelvet beszélő új munkavállaló többféle feladatra is alkalmas lenne (így hasznosabb), mint az adott munkakört jelenleg betöltő munkavállaló.

dr. Bodnár Lilla  |  2013. október 15. Cégvilág

Melyik ország jogát kell alkalmazni, ha a munkaviszony több országhoz kapcsolódik?

A munkajog alapvetően nemzeti jog, hatálya egy-egy ország területére korlátozódik, ezért ha a munkaviszony több országhoz is kapcsolódik (pl. a munkáltató és munkavállaló személyes joga eltérő vagy a teljesítés helye különbözik a munkaviszonyra egyébként irányadó jog országától), felmerül a kérdés, hogy melyik ország jogát kell alkalmazni.

dr. Bodnár Lilla  |  2013. július 30. Szakma

Munkahelyi megfigyelés

A munkahelyi elektronikus megfigyelőrendszerekkel kapcsolatos adatvédelmi szabályokat, garanciális követelményeket és hatósági lépéseket gyűjtöttük össze cikkünkben.